Az első hullám karanténidőszaka után hamar kiderült, hogy többet tévéznek az emberek, mint korábban. A teljes tavalyi évre igaz lett valamennyi növekedés: 2020-ban a népesség naponta átlagosan 4 óra 55 percet töltött a tévékészülékek előtt, 16 perccel többet, mint az előző évben. A Nielsen most kifejezetten a járványidőszakot vizsgálta.
A nap minden órájában több
A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő teljes lakosság a Covid 12 hónapjában (2020. március – 2021. február) nagyobb arányban ült a képernyők előtt a nap minden órájában, mint egy évvel korábban, különösen 2020 tavaszán. A nyári-kora őszi hónapokban a görbék nem mutattak jelentős eltéréseket, de a második hullám előretörésével ismét nőtt a tévénézők aránya. Ezek a folyamatok korcsoport szerint változtak. A tévénézési időt nézve a szokásos szezonalitás megmaradt (általában a nyári hónapokban kevesebbet tévézünk), a teljes népesség minden hónapban több időt töltött tévézéssel a két időszakot összehasonlítva. 2020 végén a vírus második hullámában rekordokat döntött a tévénézési idő, jellemzően a 18 év feletti korcsoportoknál.
Korcsoportoknál nincs változás
Az egyes korcsoportok aránya megfelelt a szokásos trendeknek: A 4-17 évesek aránya jellemzően 7-10% között ingadozott, a 18-49 évesek átlagosan a közönség egyharmadát tették ki, de 2020 utolsó negyedében enyhén nőtt az arányuk, 35% körül alakult. A 50 év felettiek aránya 2021 első két hónapjában nőtt meg a korábbi hónapokhoz képest. Míg korábban 56-57% körül mozgott az arányuk, addig a 2021. január-februári időszakban 58-59%-ra emelkedett.
Nyertek a sorozat- és életmód tartalmak, javítottak a sportcsatornák
A tematikus csatorna csoportok közönségaránya, napi elérése és nézett ideje változatosan alakult, ha a korcsoportokat nézzük. A 4 évnél idősebbeknél az általános szórakoztató csatornáknál nem volt elmozdulás, de a napi elérés egyes hónapokban magasabb volt, mint egy évvel korábban, és az elért nézők az elmúlt 12 hónap során – február kivételével – minden hónapban több időt töltöttek tévé előtt. Az időszak nyertesei a sorozat- és életmód csatornák voltak. Ezek együttes közönségaránya, napi elérése és nézett ideje is megugrott az egy évvel korábbi állapothoz képest. A hírcsatornáknál időszakos volt a növekedés: a fokozott nézői érdeklődés a vírus első hullámában, tavasszal volt jellemző, és 2021 februárjában, a harmadik hullám és az oltások beindulásának időszakában.
Ebből a felmérésből is világos, hogy a koronavírus leginkább a sportcsatornáknak tett be, főleg a tavaszi és nyári hónapokban, ahol jelentős sportesemények maradtak el. 2020 őszétől viszont – ahogy a sportvilág is alkalmazkodni tudott a megváltozott helyzethez és feltételekhez – bár kevesebb nézőt értek el, mint egy évvel korábban, de átlagos nézett idejük a vírus előtti időszakhoz hasonlóan alakult, és közönségarányuk is megközelítette az egy évvel korábban mért értékeket.
20% 64 kategóriának
A műsortípusok aránya egyenletes volt 2019 márciusa és 2021 februárja között. Csak néhány kisebb eltérés volt a szokásos trendekhez képest. A többségében kereskedelmi reklámokat magában foglaló „Egyéb” kategória, ami jellemzően a műsoridő negyedét teszi ki, a vírus első hullámában, 2020 májusára 20%-ra esett vissza. Az átmeneti visszaesés után viszont fokozatosan növekedett, 2020 végére pedig visszatért a vírust megelőző időszak szintjéhez.
A 4 évnél idősebbek által 2019. márciusban top 10 legtöbbet fogyasztott műfaj a tévénézési idő közel 80%-át adta (sorozatok, kereskedelmi hirdetések, műsorajánlók, mozifilmek, hírműsorok, animációk, vetélkedők/kvízműsorok, valóságshow-k, dokumentumfilmek, labdarúgás), a maradék 20 százalékon 64 másik kategóriának kellett osztoznia. Ez az arány a vizsgált időszakban végig jellemző volt, de a 80 százalékon belül az egyes hónapokban történtek átrendeződések: a vírus első hullámának idején a hírműsorok fogyasztása megnőtt a szokásos trendekhez képest, a nyári, őszi hónapokban pedig a sorozatok és mozifilmek kaptak több figyelmet.
Minden más részlet elérhető a Nielsen interaktív grafikus riportjában.
Nyitókép: 123rf.com
