HU | EN
MENÜ

Ha megmentjük a bálnákat, ők megmentik a Földet

2021. April 22.

A bálnák, egészen pontosan a sziláscetek és az ámbráscetek, a Föld leghatalmasabb élőlényei közé tartoznak. Közülük is a legtekintélyesebb a kék bálna, melynek tömege akár a 180 tonnát is elérheti. De nem pusztán a legnagyobbak, létük egyenesen nélkülözhetetlen az óceáni ökoszisztéma fenntartásához: jóllehet az óceán mélyén élnek, de ezek az állatok az egész bolygó hőmérsékletére nagy hatást gyakorolnak.

Amikor a szénmegkötő képességről van szó, szinte automatikusan a fákról és az erdőkről kezdünk el beszélni. Pedig ideje volna, hogy szó essen a bálnákról is, hiszen ezek a hatalmas állatok egészen meglepő módon vannak hatással a földi klímára.

A bálnák minden bizonnyal a Föld valaha volt leghatalmasabb állatai közé tartoznak. Testhosszuk a 30 métert, míg tömegük a 180 tonnát is elérheti. Szárazföldi emlősöktől származnak, amit az is bizonyít, hogy más emlősökhöz hasonlóan levegőt lélegeznek be, farokúszóik pedig vízszintesek. Utóbbi oka az, hogy az emlősök ügetéséhez hasonló, a gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással úsznak, szemben a halak és a hüllők oldalirányú mozgásával.

A legtöbb bálna hatalmas távolságokat tesz meg élete során. A nyarat a sarkvidékek hideg tengerein tölti, mivel az ottani vizekben nagy tömegben talál magának rákszerű élőlényekből álló élelmet. Télen az Atlanti-óceán trópusi vizeire úszik, ahol rendszerint borjait is megszüli. Útközben gyakran megáll pihenni, vagy utódokat nemzeni.

A természet körforgása

Egy partra vetett bálna látványa mindig felkavaró élmény, azt azonban nem is sejtjük, hogy nem csupán egy faj fokozatos kipusztulásáról van szó: a bálnák eltűnésével több tízmillió tonna szén-dioxid kerülhet vissza a légkörbe. A Föld leghatalmasabb élőlényei nagyban formálják az óceáni ökoszisztémákat, hiszen testük óriási szénraktárként szolgál. Így nem túlzás azt sem kijelenteni, hogy a bálnák már puszta létükkel is csökkentik a globális felmelegedést.

A szárazföldön az emberek többek között a fakitermeléssel, az erdők és a gyepek égetésével közvetlenül is befolyásolják a földi ökoszisztémában tárolt szén mennyiségét. Elsőre úgy tűnhet, hogy az óceán mélyén a szén körforgása mentes a közvetlen emberi hatásoktól. Amikor a bálnák természetes módon elpusztulnak, az óceán fenekére süllyednek, így az összes, hatalmas testükben tárolt szén átkerül a felszíni vizekből a mélytengerbe, ahol elviekben évszázadokon át vagy akár tovább is raktározódik.

Ez a jelenség – nevezzük kissé leegyszerűsítve a bálnák szénmegkötő képességének – valóban döbbenetes. Ezek az állatok hosszú életük során átlagosan 33 tonna szén-dioxidot kötnek le, tulajdonképpen évszázadokig kivonva azt a légkörből.

De nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az évszázadok során több tízmillió bálnát vadásztak le a húsukért, ezzel mára legalább 66 százalékkal, de egyes kutatások szerint akár 90 százalékkal is csökkentve a bálnapopuláció számát, mely hatalmas csapást mért a légkörre.

70 millió tonna szén-dioxid

A fent hivatkozott, 2010-es tanulmányban a tudósok megállapították, hogy az ipari bálnavadászat előtt élt bálnák populációja évente 190 ezer és 1,9 millió tonna közötti mennyiségű szenet süllyesztett volna az óceán fenekére – ez körülbelül annyit tesz, mintha legalább 40 ezer, vagy akár 410 ezer darab autó eltűnne az utakról.

Andrew Pershing tengerbiológus becslései szerint a 20. századi bálnavadászat mintegy 70 millió tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe. A University of Maine tudósa szerint ez a mennyiség tetemes, 15 millió autó éves kibocsátásának felel meg.

Egy új kutatás szerint nemcsak az óceán mélyén fekvő tetemek, hanem a bálnák ürüléke is meglepően fontos az éghajlat szempontjából. A bálnák az óceán mélyén táplálkoznak, majd feljönnek a felszínre, hogy lélegezzenek, ekkor végzik az anyagcserét. Vasban gazdag ürülékük elősegíti a fitoplankton növekedését, ami ugyan parányi élőlények összességét jelenti, együttesen mégis óriási hatással vannak a bolygó légkörére, hiszen az összes kibocsátott szén-dioxid körülbelül 40 százalékát veszik fel – ez az amazóniai esőerdők által megkötött mennyiség négyszeresének felel meg.

A bálnavadászat legnagyobb tragédiája tehát az, hogy eltüntet egy hatalmas, „szénelnyelő” élőlényt az óceánból, ami létfontosságú hatást gyakorolhatna a fitoplankton növekedésére, és az óceán szénmegkötő képességére.

A bálnák a leghatásosabbak

A bálnák eltűnésének más, nem várt következményei is lehetnek. A bálnaállomány csökkenésével a gyilkos bálnák egyre inkább kisebb tengeri emlősöket, többek között tengeri vidrákat ejtenek zsákmányul. Emiatt a vidrák száma is drámaian megfogyatkozhat, ami a tengeri sünök elterjedéséhez vezethet, melyek elrágcsálják az Atlanti-óceán északi részén található moszaterdőket – ezzel csökkentve a tenger szénmegkötő képességét.

Ez azt jelenti, hogy a bálnapopulációk számának visszaállítása fontos eszköz lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy a fosszilis üzemanyagok által minden évben kibocsátott óriási mennyiségű légköri szén-dioxid mennyisége csökkenjen.

Számos más javaslat is született arra vonatkozóan, hogyan lehet ezt a csökkentést elérni, például fák ültetésével és a fitoplankton virágzásának stimulálásával, vagy az úgynevezett vastrágyázással (az óceán oldott vassal történő trágyázása). Azonban a bálnák szénmegkötő képessége messze felülmúl minden más megoldást.

A bálnapopulációk visszaállításának még egy jelentős előnye van, mely nem csak az éghajlatban, hanem az egész ökoszisztémában is érezteti hatását. Ez pedig az, hogy a bálnatetemek egyedülálló élőhelyet biztosítanak bizonyos mélytengeri fajok számára, a bomlás utolsó szakaszában egyetlen csontváz akár 200 faj táplálékául és élőhelyül szolgálhat.

Mekkora egy bálna értéke?

Egy élőlény pontos értékét számszerűsíteni nyilván lehetetlen feladat, de ez nem jelenti azt, hogy ne készülnének ilyen kimutatások. A Nemzetközi Valutaalap például egy jelentésében megvizsgálta a bálnák visszatelepítésének előnyeit és kiszámolta a bálnák becsült értékét. A fentebb említett, 2019-es írás arra a következtetésre jut, hogy ha összeadjuk egy bálna által élete során megkötött szén-dioxid mennyiségét, és beleszámolunk egyéb áldásos hatásokat is, egy átlagos nagybálna értéke meghaladhatja akár a 2 millió dollárt (körülbelül 600 millió forint) is.

A Fundación MERI nevű chilei jótékonysági szervezet lehet a világon talán az első olyan egyesület, mely a bálnákat a testükben tárolt szén mennyisége miatt képes megvédeni. Ők azzal foglalkoznak, hogy a szén-dioxid-kibocsátókat igyekeznek meggyőzni, hogy fizessenek egy bizonyos összeget a bálnaállomány védelme érdekében, ahelyett, hogy saját kibocsátásuk csökkentésébe fektetnének.

Mivel a bálnák szerepe pótolhatatlan a klímaváltozás hatásainak enyhítésében és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség erősítésében, fennmaradásukat be kell illeszteni a 2015-ös párizsi klímaegyezmény 190 országának célkitűzéseibe. Más szóval: még ha ez elsőre meglepőnek is tűnik, a bálnavédelemnek sürgősen prioritássá kell válnia az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben.

Borítókép: Getty Images